Turizmus

Látnivalók:

Nebojsza bronzkori földvár

A falutól D-re 1 km-re, a Kapos jobb partján, É-D-i irányú dombvonulat fut, melynek legmagasabb pontján egy bronzkori földvár maradványai találhatóak. Már a II. katonai felmérésen is fel volt tüntetve, Póganvár hegy (Pogányvár hegy) néven. Rómer Flóris Gyánti puszta néven írt az „őskori megerősített telep”-ről. Wosinsky Mór is Gyánthoz kötötte a földvárat: gyánti földerődítményként említve. Népi elnevezése Nebojsza/Nyebojsza. Jelentése: Ne félj! Valószínűleg a közép korban és a török időkben is mentsvárként használhatták, vagy a görbői szlávok vagy a pincehelyi rácok adhatták ezt a nevet.

Tolnanémedi-Nebojsza helyszínvázlat
Tolnanémedi-Nebojsza légifotó
A vár első részletes leírását Wosinsky Mór készítette el. Megfigyelése szerint az egykor kettős terasszal védett hegy „fensíkja 260 m hosszú s 70 m széles. A fensík széléről 20, néhol pedig 30 m mély, meredek part nyúlik le az első terassig, mely gyűrű-alakban futja körül az egész hegyet s néhol 6, néhol pedig 13 m széles. A jóval alantabb fekvő második terass csak a Kaposvölgy mentén, a nyugati oldalon vonult s most már meglehetősen elmosódott. Az egész védművet déli oldalon igen széles és mélybevágás (Vaskapu) választotta el a hegyláncz többi részétől.

A vár erődítése az elmúlt, több mint 100 év alatt erősen lepusztult, ezért szerkezete nehezen áttekinthető, mérhető. É felől mintegy 30-40 m széles árok választotta el a lakóterületet a tőle alacsonyabb dombhát folytatásától. D felől keskeny, és a földvárnál alacsonyabb nyereggel kapcsolódik a dombhát folytatásához. Ny felől a plató alatt 2-3 méterrel 5-6 m széles terasz húzódik, amely északon csatlakozik az árokhoz. K felől csak rövid szakaszon követhető a terasz, egyébként meredek az oldal. A plató domború. Egykor egyszeres árok – és kívül talán sánc – övezte a mintegy 180x44 m-es (0,79 hektár= 7900 m2) lakóterületet.

Wosinsky Mór a felszínen sok cserepet és paticsot talált. „A mészbetétes edények után következteteve, a bronzkorszakba kell helyeznünk e védmű korát.
Tolnanémedi-Nebojsza felszíni leletek
A 2. terasz alatt hamvakkal teli urnákat is találtak, amelyekről Wosinsky azt feltételezte, hogy ott a földvár lakóinak a temetkezési helye lehetett. Torma István által gyűjtött leletek vagy a kisapostagi kultúra (korai bronzkor, i. e. 2700/2500-191/1800) vagy a mészbetétes kultúra (középső bronzkor. i. e. 1900-1800-1400/1300) idejéből származnak.
A Nebojszai földvárat minden bizonnyal bronzkorban építhették ki, a kisapostagi vagy a mészbetétes kultúra idején. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a már lepusztult földvár – még sok-sok évszázadig menedékhelyet nyújthatott a környék lakóinak.
K. Tóth Gábor

/Irodalom:
Miklós Zsuzsa: Tolna megye várai. Budapest. 2007.
Szabó József: Régi korok emléke Tolna megye földrajzi neveiben. In.: Magyar nyelvőr. 134. évf. 2. sz. 2010. 195-211.
Wosinsky Mór: Tolna vármegye történet. I-II. kötet. Budapest. 1896./


                                                                      Sió- Kapos összefolyása


















Evangélikus templom



Katolikus templom


Református templom